Dió sor

„Az ember nagyon keveset tud egyszerre fölfogni; csak azt látjuk, ami előttünk, itt és most történik; a folyamatok egyidejű sokaságának szemléltetése, bármennyire összefüggenek, sőt ki is egészítik egymást, meghaladja lehetőségeinket. Ezt még viszonylag egyszerű jelenségeknél is tapasztaljuk. Egy ember sorsa sokat jelenthet, több százét nehéz áttekinteni, de ezer, millió ember története tulajdonképpen semmit sem jelent.”
(Lem: Solaris [Murányi Beatrix fordítása])

„Magyarországon a panelházak szűkösségét megunó lakosság nagy számban kezdett építkezni hobby-kertekben, ahol az új, természet közeli lakóövezetek gombamód szaporodnak és nem csak hétvégi kikapcsolódásra szolgálnak. Vannak olyanok is, akik rossz anyagi helyzetük miatt kénytelenek a városon kívül, többnyire komfort nélküli bódékban vagy lakókocsikban élni alkalmi munkákból finanszírozott hétköznapjaikat. „Dió sor, ez a ködösagyú hely kicsit lent van a térképről, ahogy mondani szokták, külön világ.” Kalandos témapark egy fotós számára. Itt látszik igazán, a helyi atmoszféra rusztikus bájában, hogy a valószínűtlen dolgok nem feltétlenül irreálisak. Egyszerre görbe a tükör és a benne látható kép, így aztán a két görbület hol kioltja egymást, hol pont rátesz egy lapáttal egyik a másikra. A megjelenítés módja és tárgya a látszat ellenére teljesen ép: talán épp kerékcsere felé tart a boxutcába.
Nagy nap ez a mai! – olvashatjuk le a szereplők arcáról, már ha van nekik. Összegyűltek, hogy bármilyen mondvacsinált ürüggyel ünneppé változtassák a kezük ügyébe eső pillanatot, és az együttlétben hangolódjanak rá az egyedi hely atmoszférájára, dióhéjban áttekintett örökségére.
Az első jelek, hogy itt nem csupán a globális felmelegedés bolondította meg a történések békés folyamát, még kifejezetten diszkrétek: a nyári kertben rajzó pitypangokról hirtelenjében a veterán Dió soriak sem tudják eldönteni, hogy ez a természet rendje, vagy extraterresztriális manipuláció. Mindenesetre kihelyeznek egy létrát a kert stratégiai pontjára. Biztos, ami biztos vagy sose lehet tudni?”

Erdei Krisztina